Harmadik nap 4

2010 augusztus 18. | Szerző: |

Eltereltem a figyelmemet, mivel az edzésem “sajnos” elmaradt hát elmentem E. barátnőmmel moziba, megnéztük a Shrek – et, arra mindenesetre tökéletesen jó volt, hogy a figyelmemet elterelje az én kis önsajnálatomról. Persze jól is esik néha visszamenni egy kicsit gyerekbe. Mondjuk azért teljesen nem sikerült a figyelemelterelés, mert még a mozi előterében észrevettem, hogy volt 1 hívásom, amit nem hallottam meg mert épp kocsiban voltam. Természetesen T. volt az, akit az én nagy eszemmel abban a pillanatban visszahívtam.
Miért van ez, hogy kikészülök egy pasitól (csak a saját nevemben beszélek, mert biztos sokan vannak, akik teljesen a földön járnak és totálisan jól átlátják a saját helyzetüket). Bocs!!!! Megcsörrent a telefon, ebben a pillanatban, T. volt az gyorsan el kellett mesélnem a filmet. Sajnos ismét annyira kedves volt kedves volt velem!!!!
vagy nem sajnos ??? egyszerűen nem tudom eldönteni!!!
Szóval miért készülök ki ennyire egy pasitól??? Nem vagyok azt hiszem egy buta nő, mások helyzetét tökéletesen átlátom, akkor miért csinálok mindig saját magamnak ilyen bonyolult dolgokat??? Ráadásul tényleg tudom mit kellene tennem, akkor miért nem megy??? Mit tudnak Ők Férfiak, hogy ekkora bolondot tudnak csinálni egy teljesen földön járó nőből????????
Annyira furcsa számomra, hogy valaki (mármint én), többször is egymás után beletud ugrani egy kilátástalan kapcsolatba???

Na most kicsit másról, bár szintén férfi  – nő kapcsolat!
Ma volt egy randim, gondoltam megpróbálom, végül is nem sült el rosszul, és amúgy sem számítottam semmi különösebb nagy randira, csak önzőségből gondoltam belemegyek. Vannak még csodák!!!! Vagy nincsenek?
Egy tényleg szimpatikus férfi, aki éppen elvált, teljesen független, és nagyon jól elbeszélgettünk egymással, de mégsem volt meg az amit T.-vel már az első találkozón éreztem.
Pedig semmi taszító nem volt a megjelenésében, tiszta,rendes, ápolt, jóképű, kedves udvarias…………de mégsem volt meg az a bizonyos áramütésszerű dolog, aminek kellett volna.
Nagyon jól elbeszélgettünk, és találtunk is egy közös dolgot, amit mindketten egyformán szeretnénk, mégpedig gyereket!! Tehát a közös pont megvan, de a baj mégis az lehet, hogy erre én nem készültem fel, talán nálam ez nem úgy működik, hogy jön egy másik,és akkor a bonyolultat hirtelen egyszerűre cseréljük.

Na most azt hiszem tényleg sikerült jól elálmosodnom, úgyhogy gyorsan alvás következik!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. levendula1972 says:

    Köszönöm szépen Nektek a sok Jó tanácsot, tényleg nagyon jól esik, és mindig megerősít abban, amit én is tudok, hogy tennem kellene!!!
    T. egyébként nem házasságban él, még csak nem is együtt élnek, soha nem is költöztek össze! Igazából számomra teljesen érthetetlen ez a dolog. Nagyon sokszor kérdeztem, hogy mi köti Őket ennyire össze, de sajnos normális választ még nem kaptam rá, általában az hogy megszokás!! Persze tudom azt is hogy ebben lehet egy nagy adag hazugság, viszont eddig még úgy érzem mindig őszinte volt hozzám (persze tudom hogy nem szabad naiv kislánynak lenni 38 évesen). Azt hiszem amit a legrosszabban viselek, és mindig is nehezen viseltem, az a totális bizonytalanság.
    Köszi Nektek még egyszer!!!!


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!