második nap 2.

2010 augusztus 17. | Szerző: levendula1972 |

 És csak várom – várom – várom………… az SMS – t, mert ugye felhívott, de gondolom én ha már felhívott írhatott is volna???? pár sort.

Tehát tudom, hogy nincs sok értelme az egésznek, nem tudom hogy lehetek-e bármikor is első nála, mégis itt görcsölök. Pedig az agyam nagyon jól tudja.

Azt is tudom hogy a mindennapos dolgaimmal kellene foglalkoznom, nem agyalni folyamatosan, de mégis ezt teszem.

Tudja valaki, hogy hogyan lehet normálisan figyelmet elterelni??? Mert én próbálom, próbálom de nem sikerül, és mi történt ebben a pillanatban?? Megcsörrent  ismét a telefon!

Most jó éjszakát kívánok, azt hiszem akkor leszek normális, ha már másról is tudok írni, bízom benn hogy sikerülni fog.