második nap

2010 augusztus 17. | Szerző: levendula1972

Mint írtam itt vagyok 38 évesen, és folyamatosan jár az agyam. Kedves barátnőm M. szerint túl sokat is agyalok fölöslegesen, ezért is gondoltam hogy megpróbálkozom blogolással.
Lehet hogy néha össze-viaszának tűnnek majd az írásaim, de úgy gondolom, ennek most az lesz a lényege, hogy ami úgy simán jön belőlem azt leírjam, ha már visszaolvasom az már nem ugyanaz.
Igaziból még az oldalt sem ismerem, de remélem sokáig itt leszek és egyre jobban kiismerem itt magam.

Na tehát! Második nap:
Második napja annak, hogy a majdnem pasim, elment nyaralni a barátnőjével. Tudom ez így tök furán hangzik, de én ebbe a kapcsolatféleségbe belementem, hát ezt is illik elfogadnom, csak nagyon nehéz.

Áprilisban ismerkedtünk meg, és a mi kapcsolatunk csak egy sima kis egy éjszakás kalandnak indult.
Egyikünk sem kamuzott, én egy 4 éves szerelem utolsó heteit éltem éppen, ami már kb 2 éve nem szerelem volt csak megszokásból voltunk együtt. (Természetesen ismerkedésünk után egy héttel a szakítást is kimondtam). Ő egy számomra fura 8 éves kapcsolatban van, ahol már szintén nincs szerelem max. megszokás, esetleg valamiféle barátság.
Az első alkalmat követte az sms, skype….folyamatosan találkozások, vacsik, közös kirándulások, és úgy alakult hogy április óta kb. 3 olyan nap volt hogy legalább 1 sms-t ne küldjünk egymásnak.Nagyon jól érezzük egymással magunkat, teljes az összhang, folyamtosan beszélgetünk. csak! Mégis ott van az a bizonyos harmadik.
Most pedig itt ez a nyaralás! Tudom csak pár nap, tudom hogy semmi ágyba bújás, mégis annyira rosszul érzem magamat.
Sokat gondolkodom és érzem hogy ennek így semmi értelme, de mégis ha valakivel ennyire jó, akkor miért van hogy mégsem lehet valamiért még jobb.
Azt is tudom hogy már elkezdenem sem kellett volna, de hát nő vagyok!!!!
Miért van az, hogy a józan ész mindig második helyre szorul???? Olyan jó lenne, ha néha nem a szívemmel gondolkodnék, hanem az eszemmel is.
Tehát megfogadtam, hogy ebben a pár napban nem küldök csak azért sem SMS-t, kipróbálom akkor én kapok-e??? Tegnap reggel óta le sem teszem a kezem ügyéből a telefont, egyfolytában azt hallom hogy üzenet jön pedig nem is, M. barátnőm (aki mindent tud ), szerintem már megőrül tőlem, ezerszer végighallgatta a nyavalygásomat. De kibírtam! Ami a legfurcsább, ma eldöntöttem, hogy leírom, nehogy megbolonduljak, regisztráltam délután, de nem írtam, inkább elkísértem M-t vásárolni (persze szigorúan telefonnal a kezemben). Hazaértem és gondoltam akkor most nekiállok, amint beléptem, és leírtam az első sort, megcsörrent a telefon!!! Felhívott!!!!!!!
Nem értem ezeket a dolgokat, megint csak M.-nek lett igaza, amint nem agyaltam, és kicsit mással kezdtem foglalkozni………
Kicsit most könnyebb megyek is mosni.